Sátorozás alapfokon for Dummies #2.

Tippek, praktikák, miegymás.

Tisztelt sátorozó népség!
Legutóbb ott hagytuk abba, hogy aki még nem volt sátorozni, annak célszerű először kicsiben kezdeni a hátsókertben (kiváló alkalom volt erre a valós / képzelt pándémia).
Ha ezen túl vagytok, akkor mehet a folyatás élesben…
…jelen esetben a Nagyteveli halastó partján merítve ihletet a cikkhez 🙂

Hogyan / meddig / mi módon / minek?

Mielőtt valaki kempingezés (legyen az sátor, kocsiban alvás vagy lakókocsi / lakóbusz) mellett döntene, először tisztázza magában, hogy mennyire kalandvágyó:

“A” verzió:

A kemény gyerekek vadkempingezésre adják a fejüket, ahol értelemszerűen mindenről maguknak kell gondoskodniuk.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a vadkempingezés egyes európai országban tilos és pénzbüntetés jár érte ha elkapják a grabancunkat. Indulás előtt célszerű utánanézni neten a szabályoknak.

Magyarország valahol a jogszabályok határmezsgyéjén van, ugyanis „védett és magánterületektől” eltekintve az erdőkben „üdülés céljából bárki (…) tartózkodhat”.
Ez viszont csak 24 órára érvényes, így ha valaki több napig szeretne valahol sátorozni, akkor a tulajdonostól papíron engedélyt kell kérni.

A környező országokban ELVILEG * sok felkiáltójel * a következő a helyzet:

Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában engedélyezett.
Koszovóban engedélyezett, de az esetleges aknamezők (!) miatt kevésbé ajánlott 🙂
Ausztriában, Szlovákiában hivatalosan nem szabad, de itt is él a 24 órás szabály, kivéve nemzeti park, vagy védett terület.
Horvátországban, Szlovéniában, Romániában tilos

Béééé! Béé! … Bé verzió:

A félkemény delikvens bemegy egy fizetős kempingbe, ahol van mosdó, zuhanyzó, mosogató, villany, főzésre alkalmas hely, esetenként mosógép, lapostévé, ikszboksz oszt jóvan’.

Jó eséllyel a kényelmes magyaréknak a “Bé” verzió lesz a befutó, tehát első körben erre térünk ki, a vadkemping megér egy külön cikket.

Lakókocsi, lakóbusz, kutyaól, vagy bazilika?

A kempingezést valószínűleg mindenki sátorozással kezdi. Ha bejön, úgyis el fogtok gondolkodni lakókocsin / lakóbuszon (tuti lenne lakókocsink, ha lenne hol tárolni), de egyelőre maradjunk a budget megoldásnál.

A kis sátor előnye, hogy hidegben pár perc alatt beleheli az ember és tuti nem fog fázni.
Hátizsákos túrára nyilván alapfeltétel.

Hátránya, hogy vagy hátizsákból, vagy a csomagtartóból él az ember és nyilván csúszni-mászni kell. Hátfájósok hátrányban.

Note:
Egyszer voltunk sátorozni Cortina d’Ampezzo-ban, amikor is éjjel +4°C-ra esett a hőmérséklet – augusztust írunk – de a kis 3 személyes kutyaólban 10 perc elteltével lett vagy 20-22°C, egészen addig amíg egyikünk valamikor éjjel ki nem ment a mosdóba, ezzel újabb 15 percre hűtőházzá változtatva a sátrat 🙂

Egyszemélyes sátor összehasonlítás [ENG]

A nagy sátrak előnye a kistesóval szemben, hogy (dikkmá’ ki gondolta volna); NAGYOK!
Esőben is van hova beülni, nem kell 3 percenként nyitogatni a kocsit, van hely kemping ágynak így a hátfájósoknak is túlélik az éjszakát és reggeli közben nem lóg a szomszéd bernáthegyi nyelve az almás-fahéjas-rumos teánkba.

Negatívum, hogy igen nehezen “lehelhető” be. Ha az éjszaka hidegebb, akkor marad a melegítő, sapka, sál, bundába öltözés, vagy az összebújás (szintén bundában).

Bármelyik mellett is döntünk, hosszú távra érdemes nem 4000 Ft-os Spar-os sátrat venni, hanem elmenni egy túraboltba. Ha csak ki akarjátok próbálni aztán megy a garázs sarkába akkor bőven jó a Spar-os is.

Érkezés előtt:

Először is ajánlott érkezés előtt telefonon lefoglalni a kiszemelt kempingben a helyet.
Azt gondolnánk; 2020-at írunk, lustaság van, wellness, meg keleti-kényelem; a lőtéri kutya nem jár manapság kempingezni. Hát egy nagy túrót nem! Főleg Ausztriában.
Ha kicsi a sátor, akkor még csak-csak besuvasztanak valami sarokba telt ház esetén is, de nagyobb hodállyal / lakókocsival előfordulhat, hogy kereshetünk új kempinget a közelben, ami főszezonban csak könnyűnek hangzik. Nem az!

Megérkeztünk, hogyan tovább?

Van üres parcella, netán még választék is van:

Ha sátorral vagyunk, úgy válasszuk ki a kis telkünket, hogy minél több árnyékunk legyen.
Ügyeljünk rá, hogy közel legyen a söröző, mert a folyadék pótlás fontos dolog.
Amennyiben villanyra is szükségünk van (máskülönben hogyan árasztjuk el az internetet százharminckétezer indokolatlan nyaralós-filteres-hesteges instafényképpel), úgy a sátor ne legyen túl messze a kapcsolószekrénytől (kempingben a hosszabbító 20m felett kezdődik, az otthoni 3m-es játék-elosztókat felejtsük el).
A legtöbb helyen vagy fix áras a villany, vagy van saját villanyóra és fogyasztás alapján kell csengetni a tulajnak.
A sok kis fa nagyon hasznos, ha dolgokat szeretnénk felakasztgatni.

Sátorhely a telken belül:

Ha tábortűzben is gondolkodunk, az jó eséllyel füsttel fog járni, így a tűzrakó hely lehetőleg legyen minél távolabb. (Ezt amúgy nyugaton gyakorlatilag el lehet felejteni, tűzvédelmi szempontból sehol sem engedélyezett).

Ha hajnalban nem lesz árnyékban a sátor, úgy számíthattok rá, hogy a hobbitok ide fogják bedobálni a gyűrűket, mert a reggeli hőmérséklethez képest a Végzet-hegye Mordorban kutyafüle.
Úgy verjük fel a sátrat, hogy a keleti oldalnál közvetlenül legyen valami fa, bokor, épület, lakókocsi, szomszéd bernáthegyije, stb. ami a felbukkanó nap elől minél hosszabb ideig árnyékot vet.

Ezen kívül kritikus, hogy vízszintes legyen a föld és (amennyiben esőt jósolt Aigner Szilárd) ne a környék legmélyebb pontján legyen, mert így könnyen gumicsónakká változhat a felépítmény.

Sátor állítás előtt a talajról célszerű összeszedni az élesebb kavicsokat, ágakat, medvecsapdát, melyek kiszúrhatják a sátor alját.

A feszítő zsinórokat valamivel meg szoktuk jelölni, hogy az arra bóklászó szomszédok ne essenek hasra a kis birodalmunk rögzítésén.

Bontsunk egy sört, mert a folyadék pótlás fontos dolog.

Mit kő’ / mi nem kő’?

…ez itt a kérdés.
A utazásunk értelemszerűen nem a kényelemről fog szólni, hanem a kalandról. Azt, hogy mennyire szóljon a kalandról, mindenki döntse el maga, ez fogja ugyanis meghatározni, hogy tetőboxos csőrös ZIL-re, vagy csak egy övtáskára lesz szükségünk a pakoláskor.

Mi általában egy kombi 6-os Mazdával megyünk kempingezni, így nem vagyunk hely szűkében, de kisebb kocsiba is rengeteg minden elfér, ha okosan csomagol az ember fia.

Volt már, hogy 4-5 napot töltöttünk valahol, úgy, hogy székeket, asztalt, pavilont, gázpalackot és hűtőládát is vittünk, mindezt egy Ford Ka-ba préselve.
Egyik kollégánkat idézve: “A Ka egy két személyes kombi” tehát kis autó tulajdonosok se ijedjenek meg.

A kulcsszó ugyanaz mint repüléskor: CSAK* szünet* AMIT * szünet * MUSZÁJ!

Indulás előtt tervezzétek meg, hogy melyik nap mit szeretnétek csinálni, főzni és ennek megfelelően pakoljatok. Pl.: Ha jellemzően étteremben fogtok enni, napközben pedig túráztok, úgy tök felesleges vinni a paradicsom passzírozót, meg a meggymagozó gépet. Ha magatok szeretnétek elkészíteni a szilárd ellátmányt, úgy az edényeken és az evőeszközökön kívül pl. a mosogatásra is gondoljatok.

Jó ha minden összecsukható, könnyű, kicsi, egymásba rakható és célszerű a hasonló cuccokat egy helyre gyűjteni, hogy tea főzéskor ne kelljen előkotorni a siklóernyő mögül a síbakancsot, mert abban van a citrompótló.

A lavórba belefér a lábas, a lábasba beleférnek a poharak, a poharakba az arós májkrém és így tovább…). Akkor csomagoltunk jól, ha a csomagtartó / hátizsák olyan mint egy matryoshka baba 🙂

Kaja / pia:

Ha spórolni szeretnénk az éttermeken, vagy egyszerűen nem szeretjük a külföldi konyhát (pl. vínersniccel) csak a jól bevált magyar kosztot (pl. bécsi-szelet), célszerű nem romlandó élelmiszerekkel készülnünk.

Hagyjuk a Nagymutter velős pirítósát meg a tűzdelt őzgerincet (áfonyával), jó lesz a füstöltkóbász, a konzerves pacal, meg a zacskós leves. A mai jóléti társadalomban (a Korona-móka ellenére) óriási a választék bármely ultra-giga-peta-marketben. Nem fogunk nélkülözni.

Egy elektromos hűtőtáskával, valamennyire kitárul a világ.

Figyeljünk rá, hogy szivargyújtóról csak járó motornál használjuk, mert pikk-pakk leszívja a kocsi akksiját, aztán nézünk mint a luki-nyúl.
A legjobb, ha a 12V mellett tudja a 240V-ot is a kicsike, így csak az utazás alatt kell a kocsiban üzemeltetni. Arra számítson mindenki, hogy a sima Peltier-hatás elvén működő hűtőládák (10kHUF – 30kHUF), nem fogják lefagyasztani a teszkós csirkefarhátat rideg törésig. Nagyjából úgy számoljunk a hűtőteljesítménnyel (típusfüggő), hogy ha reggel betesszük a meleg sört, akkor az árnyékban lévő láda nagyjából estére hűti ideális hőmérsékletre a nedűt.

Plusz tipp:
Ha hegyvidéken nyaralunk, általában elég hideg a csap- / patakvíz, így egy lavórban remekül elő lehet hűteni a jóságot.

Gondoljunk arra is, hogy a ládák elektronikája általában nem vízálló, így ha eleredne az eső, legyen fedett helyen. Be szoktuk tenni nappalra a sátorba, illetve a kemping asztal alá.

Főzés: Villanyrezsó, kemping gázrózsa, raclette grill, párizsis-szendvics, stb.
Csak a képzelet illetve a csomagtartó űrtartalma szabhat határt.

Fűszerekkel készüljünk, mert külföldön pl. nem mindenhol lehet őrölt pirospaprikát kapni és nem sok helyet foglal, viszont amit a célországban is elérhető, azt tök fölösleges otthonról utaztatni. Csak foglalja a helyet a csomagtartóban / hátizsákban, ráadásul ha nem Svédországban gondolkodik az ember akkor az élelmiszerárak is hasonlóak mint nálunk.

A szemetet igyekezzünk szelektíven gyűjteni, mert a legtöbb kempingben ez már működik.
A kukák általában egy kazalban vannak, esélyesen jó távol a tábor helyünkről.
Célszerű szatyrot / kukás zsákot vinni a napi szemetünknek.

Mára nagyjából ennyi. Reméljük sikerült kedvet csinálni a sátorozáshoz.
Higgyétek el, megfizethetetlen. Néhány olvasót szerencsére már sikerült megfertőzni. 🙂
A következő utunk alkalmával biztosan eszünkbe jutnak még új dolgok, úgyhogy a folytatás hamarosan következik.

Jó étvágyat!